ÖNMAGAD LEGJOBB VERZIÓJA - IDŐMENEDZSMENT PROJEKT (I. rész)
A KÉPLET ELMÉLET
Nem vagyok oktató típus, valamint távol áll tőlem, hogy kéretlen tanácsokkal bombázzak bárkit. Az elmúlt pár évben a kommunikációm arra épül, hogy a saját szemüvegemen keresztül mutatom be a gondolataimat, azokat az elméletek, amiket át szeretnék adni valakinek. Így most sem lesz ez másképp, elmesélem Neked az én történetemet, hogyan építettem fel a heti tervezőt, valamint hogyan tudom ezáltal kihozni magamból a legjobb verziót.
Nem szerettem iskolába járni. Valahogy mindig úgy éreztem, hogy nem férek bele abba a rendszerbe, ami ott van. Túl hangos voltam, amikor csendben kellett lenni és nem volt mondanivalóm, amikor kérdeztek. Piercing volt az orromban, havonta más színű volt a hajam és rocktáncházba jártam hétvégente a legjobb barátnőimmel. A gimi vége felé - amikor választani kellett, hogy ki hova megy tovább tanulni - tűnt fel először, hogy mennyire nyomtasztó az az érzés, amit próbálnak átadni: egy selejt vagy, ha nem vesznek fel bármilyen főiskolára vagy egyetemre vagy esetleg nem vagy még biztos abban 18 évesen, hogy mi akarsz lenni innentől úgy' életed végéig. Azt soha senki nem merte ott felvállalni, hogy azon kívül, hogy x évig tanulsz valahol, hogy legyél valakinek az alkalmazottja 40 évig, valamint azért tanulsz, hogy utána egy munkában ugyan azt csinálhatod minden nap reggeltől estig. Bármennyire kerestem a Forbes “legleg" vállalkozók listájában a gazdálkodási és menedzsment tanáraim nevét, nem találtam. De tovább megyek, nekem 20 évesen több vállalkozásom volt, mint az összes vállalkozást oktató tanáromnak a főiskolán. Pont egy. És az egy több, mint a nulla.
Azt, hogy ki vagy és mi az élet - ezt a leckét nem adják át ezüst tálcán az iskolában, sőt összességében a rendszereikbe jó lenne, ha Te nem is gondolnál ebbe bele. Hiszen hány sok éve ez megy, nem? Milyen boldogok az emberek, nem? Ja nem.
Bár az iskola ellen lázadtam minden porcikámmal, azonban az elméletem alapját mégis csak az iskolához kötném, hiszen: hogyan néz ki egy tanév? Nyáron a tanárok megtervezik az adott tantárgyhoz a tantervet. Amikor elindul a tanév, akkor ennek a tantervnek a mentén haladnak a tananyagban. Különböző tantárgyak, különöző személyek felelnek érte. A diák pedig bemegy hétfőn reggel az iskolába és beül az első órára. Belenéz az órarendjébe és látja, hogy az első óra irodalom.
Mi történik ezen az első órán? Előveszi az irodalom könyvet, bejön az irodalom tanár és abban az egy órában az irodalommal foglalkoznak. Nem matekozik, nem matek tanár jött be és nem a holnapi matekra vagy a jövőheti tesi órára koncentrál - ideális esetben. Nem gondolkozik azon, hogy vajon az irodalom tanár jót tanít e neki, vajon a matek tanár jobban el tudná magyarázni az irodalmat egy keddi délután.
Ott van, hétfő reggel, első óra, irodalom.
Az első és legfontosabb, amit szükséges volt megértenem, hogy ha hatékony szeretnék lenni egy adott héten, akkor már hétfő reggel, az első órában élesben vagyok a hétben, nem akkor kell neki állnom vakarózni, hogy mihez is kezdjek, hiszen az már alapvetően elvesz rengeteg időt, valamint amikor az agyunk aktív üzemmódban van, kevésbé tudja reálisan átlátni a teendőket, mint egy csendes módban, mint egy kívülálló. Így a legfontosabb egy olyan heti tervező, amit hatékonyan, egy megelőző héten tudok összeállítani.
Eleinte csak elkezdtem nagyjából beírkálni a dolgokat a naptáramba: kell majd bevásárolni, oké legyen kedd, kellene majd főzni, legyen hétfő, szerda, péntek, néha edzeni sem ártana, mondjuk legyen kedd, péntek, vasárnap. Elindultak ezek a hetek, nem mondom, hogy nem volt benne változás, de egy idő után baromi unalmas lett megnézni a naptárban, hogy "főzni", de mit, milyen alapanyagokból, mettől meddig…nem volt se eleje se vége, hiszen ha 1,5 óráig tart a semmiből jött főzőcske, akkor a délutánnak már annyi, utána este meg minek kezdjek bele bármibe. Nagyon sokszor neki futottam, jobbról, balról, appban, telefon naptárban, kézzel, lábbal, mindenhogy, a vége hamar ugyan az lett: rendszertelenség és szétcsúszás.
Aztán a pitbull énem elkezdte rázni ezt a takarót, tudtam, hogy ettől azért én mélyebben szeretném megérteni, hogy hogyan is épülhet fel a legjobban egy hét, hiszen mindannyian ugyan annyi, 168 órát kapunk.
Tantárgyak
Ahhoz, hogy az iskolában is keretbe foglalják, hogy mivel is töltik fel azt a bizonyos tantervet és az órarendet, először is meghatározták, hogy milyen tantárgyak szerepeljenek benne. Az életemet is így képzeltem el és tantárgyakra lebonva meg akartam érteni, hogy mi miért van. Mire miért van szükségünk? Miért fáradok el, ha egy hétig csak dolgozok és miért nem elégedettség érzés tölt el? Miért hiányzik egy idő után, hogy tartsam a kapcsolatot egy barátommal? Mikor vagyok éhes? És mitől merülök ki legjobban? - egy mondattal: bukósisak fel és le akartam ásni a legmélyebb zugomba ahhoz, hogy megtaláljam a megoldást.
Legbelül mind egyformák vagyunk (képlet) és teljesen egyediek (változók). Így erre a két tényezőre, a képletre és a változókra kerestem meg az összes felsorolható összetevőmet.
Az iskolában azt tanítják biosz órán, hogy a méh hogyan porozza be a virágot, irodalom órán, hogy Petőfi Sándor mire gondolt, amikor Júliához verset írt. Tesin le kell futnod a coopert, nyelvtanon pedig elsajátíthatod, hogy melyik mondat végére kell kérdőjel és melyik végére pont. Ez mind szép és jó, de továbbra sem kaptam választ, hogy miért akadok ki random szitukban a férjemre? Miért van az, hogy néha megváltanám a világot, néha pedig nevet változtatnék és új életet kezdenék egy másik kontinensen? Miért mensturálok 28 naponta, miért zsírosodik a haj, ha magasabb az ösztrogén szint? - ismételni tudom magam: mindenre válaszokat kerestem.
Az én tantervem a miértekre épül:
Biológia: Ki vagyok? Miért olyan vagyok, amilyen (érzések, gondolatok)? Miért reagálok úgy dolgokra, ahogy? Milyen a szervezetem? Mit és mennyit kell ennem és innom ahhoz, hogy az energia szintem stabil maradjon? Mi jó a testemnek és mi nem?
Történelem: Miket éltem meg eddigi életemben? Ki az a belső gyerekem? Milyen hatások értek, amik kialakították a mai személyiségem? Milyen feldolgozandó passzív és aktív emlékeim és gondolataim vannak a múltamból?
Matek: Ez a kedvenc részem. 1+1=2 és pont, a világ így működik, aki ezt a leckét nem tanulja meg, újra és újra meg fog bukni. Továbbá minden és mindenki képletből épül fel, ha megértjük ezt, hogy 'feltett kérdés = x változó és y változó' van lehetőségünk a változók arányainak megtalálásával az egyenletet megoldani.
Fizika: A fizikai rész is egy nagy kedvencem, hiszen itt értettem meg, hogy 30 évig úgy képzeltem az életemet, mint egy síkot, egy vízszintes görbét. Amin folyton előre akartam haladni, lehetőség szerint minél gyorsabban. Aztán ahogy gyorsítottam, folyton elakadtam újra és újra, megálltam, pedig nem akartam. Láttam rajta a kitűzött célokat és egyre messzebb kerültek, a síkon egy dolog haladt, az idő. Aztán egy dolog megváltoztatott mindent: amikor megláttam, hogy nem egy vízszintes síkon halad az életem, hanem egy függőleges vonalon. Ahol csak rajtam múlik, hogy tudok e újabb kockát egymásra építeni. Ha megvan egy kocka, jöhet a következő. Két kezem van, egyszerre egy kockát tudok megemelni és építeni a tornyot. Amíg az 'A kategóriás' alapok nem jók (érzelmek, érzések, hozott minták, múlt), addig nem tudok 'B kategóriás' (teendők, feladatok stb) kockákat, majd 'C kategóriásat' (tervek, ötletek stb) építeni, hiszen, mint a tetris-ben, pirosan villog, ha nem tudod ráilleszteni.
Amikor az ember ezt a függőleges építkezést belátja, akkor lehet, hogy teljesen nullára kell rombolnia képzeletben a saját eddigi dolgait. Ám ezt nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani, hogy ha eltervezem, hogy ma narancsos csirkét fogok sütni, akkor hiába megyek el az üzletbe és veszem meg a gulyás leves összetevőit, a kosaram látszólag tele van, de 1. én nem szeretem a gulyás levest és szorongathatom a szatyrot a kezemben, ebből nem lesz narancsos csirke. 2. csipke bokor vessző.
Szóval ha narancsos csirkét szeretnék, akkor ezt a szatyrot most leteszem egy kuka mellett és visszaballagok a boltba és lépésről lépésre megnézem, hogy mi kell a narancsos csirkéhez, pipálom a listán, hogy miket szereztem be hozzá. Nem sietek, a bolt sokáig nyitva van, hiszen 0-24, ám biztos, ami biztos alapon, mindent beszerzek hozzá, így biztos lehetek affelől, hogy egy finom, számomra kedvenc ételemet fogom készíteni, amit bátran megehetek, jóízűen, élvezni fogok minden falatot.
Nyelvtan: Mondjuk úgy, hogy minden ami kommunikáció. Hogyan kommunikálok magammal és magamról, hogyan kommunikálok a környezetemmel és a környezetemről.
Ének: Szabadság óra, ahol kieengedhetem a gőzt (nem énidő, mert az énidő egy melós rész)
Testnevelés: Minden, ami mozgás. Ha nincs a testnevelés megfelelően beillesztve az órarendembe, akkor semelyik másik órán nem tudok megfelelően teljesíteni, mert zizgek, nem tudok koncentrálni, így változatosan és megfelelő formában osztottam el. Valamint szükséges volt megértenem, hogy amennyiben nem élsportolónak készülök, akkor ne az legyen az elsődleges cél, hogy magamat kipukkasztva, a többi tanóra kárára nyomjak le minden egyes tesiórát. Mennyiség ne menjen a minőség rovására.
Irodalom: Számomra ez az énidő. Ez mindenkinek lehet más, engem az tölt, amikor írok, amikor edukálom magam, amikor újabb és újabb ajtókat nyitok ki.
És persze sorolhatjuk tovább, hiszen ott van még a technika óra, amikor az ember építi az életét, barkácsol, DIY projektek, vagy a társadalom ismeret óra, amikor a környezetemmel tartom a kapcsolatot - mindenkinek van egy egyéni tanterve, ahhoz, hogy megértsünk egyáltalán bármit a saját működésünkből, hogyanunkból, miértjeinkből - számomra ez volt az elsődleges, hogy egyáltalán értsem azt, hogy mi az én tantervem.
Képletek
Mindennek és mindannyiunknak meg van a képlete:
- A gulyás levesé: x egység hagyma + x egység zöldség + x egység hús + x egység víz + x idő a főzéshez
- A ház építésének: x egység tégla + x egység malter + x egység ember + x egység idő az építéshez
Ugyan így felvázoltam a saját képletemet is, pontosabban a jó(l)létem képletét.
Dorka jólléte = x egység kaja + x egység mozgás + x egység énidő + x egység kapcsolat + x egység teendő
Matek órán ha voltak változók egy képletben, az ember fogta a papírt és felírta:
Dorka jóléte = xA+xB+xC+xD+xE
És akkor keressük
xA (elsőrangú változó: mit, mikor, mennyit eszek - ugyanis ehhez ismernem kell a szervezetemet annyira, hogy mire hogy reagál, mennyi zsírt, szénhidrátot és fehérjét kell elosztanom egy hétre, hogy elegendő legyen a 168 órára úgy, hogy magamból a maximumot ki tudjam hozni, ne legyen semmi túl sok, mert akkor rontja másik változó hatékonyságát és ne legyen túl kevés sem, mert akkor pl. fáradtabb leszek és ismét borítja a képletet)
xB (elsőrangú változó: mit, mikor, mennyit mozgok - ugyanis, ahogyan már fent írtam többször, számomra ez is egy alappillér, ha túl keveset mozgok zizgek, ha túl sokat, akkor elfáradok és borul a képlet)
xC (ez már egy másodrangú változó, mert az összes másodrangú változóval együtt kell megtalálnom benne az egyensúlyt)
xD (ez már egy másodrangú változó, mert az összes másodrangú változóval együtt kell megtalálnom benne az egyensúlyt)
xE (ez már egy másod és harmadrangú változó, mert az összes másod és harmadrangú változóval együtt kell megtalálnom benne az egyensúlyt)
változót.
Nem lövöm le a poént, mert még viszonylag messze vagyunk attól, hogy pontosan felépítsünk egy olyan hetet, amiben mindenki önmaga legjobb verziója lehet, azonban kezdésnek legyen az a házi feladat, hogy felírtjátok, hogy nektek mik azok a változók, amik leírják a Ti jólléteteket - jelen élethelyzetben.