IDŐ=PÉNZ

Egyszer nagyon megfogott az az idézet, miszerint "ha valaminek az értékét próbáljuk meghatározni, az számít igazán, hogy hány órába telik megszerezni. " Az embernek általában legsarkítva ez a két dolog határozza meg a céljait, az idő és a pénz. Ez a rész most az időt járja körül.

"Nincs időm erre/arra" "Magamra sosincs egy percem sem"
"Állandó csúszásban vagyok" "Sosem érem utól magam" 

- olyan mondatok, amiket a legtöbben már kimondtunk, gondoltunk. Az időmenedzsmentet ahhoz tudnám hasonlítani, amikor úgy érzi az ember, hogy kifolyik a keze közül a pénz, 0-24 dolgozik, valahogy mégsem jut egyről a kettőre és végül úgy dönt, hogy vagy maga vagy egy szakember pl. pénzügyi tanácsadó felvázolja, hogy hol folyik el. Az idő is ilyen, valahol elfolyik. Hogy kinél mivel, ez teljesen egyedi - egy kérdés fontos: megéri? Ha a válasz 'igen' és olyan dologra fordítjuk, ami mentálisan vagy fizikálisan a javunkat szolgálja, akkor abszolút helye van az időbeosztásunkban. Amennyiben a válasz 'nem', nem szolgál minket, akkor hasonlítsuk a pénz példájához és képzeljük el, hogy egy feneketlen kútnál állunk és oda dobáljuk azt - amikor már elképzeltük, ahogy dobáljuk bele a húszezreseket, utána helyettesítsük be az időnkkel. Egy dologban azonban rosszabb az időt beledobálni ebbe a kútba: pénzt lehet keresni, időt nem.

A legtöbben hajszoljuk a nagykönyvben megírt napirendet. Miért nem jó a napirend? Nagyon egyszerű: mert nem fér bele minden egy napba. Sokkal egyszerűbb a dolgunk, ha hetekben gondolkozunk, a következő módon:

Először is, vázoljuk fel magunknak, hogy mire mennyi időt fordítunk egy héten. Amiben mindannyian egyformák vagyunk, hogy 168 órával rendelkezünk egy héten. Mindannyian máshogy osztjuk be, így mindenkinek a saját teendőivel érdemes kalkulálni. A 168 órán kívül minden másban különbözünk: különböző emberek vagyunk, különböző élethelyzetekben - ha a saját példánkat nézzük: Bia a húszas évek közepén, kutya, munka, magánélet, hobbi ésatöbbi- Dorka a harmincas elején, gyerekkel, kutyák, munka, magánélet kombinációkkal.

Az időmenedzsment alkalmával sokan elfelejtik belekalkulálni a "holt" időket, például munkába utazási idő vagy azokat az időket, amiket vegyes dolgokkal töltik - bevásárálás, ügyintézés, hirtelen beeső feladat, pedig meglehetősen sok időt tesz ki egy héten.

Nézzünk egy példát:
(Dorka)

Ideális esetben alszok napi 6-8 órát, így számoljunk 7 órával = 49 óra/hét
Tisztálkodás, öltözködés 1 óra naponta = 7 óra/hét
Önmagamra fordított idő - jó esetben 30 perc = 3,5 óra/hét
Edzés 3x1 óra egy héten = 3 óra/hét
Evés-ivás naponta összesen 1 óra = 7 óra/hét
változó tényezők
Gyerek(ek)kel töltött minőségi idő naponta átlag 8 óra = 56 óra/hét
Közös idő a férjemmel ideális esetben 1 óra naponta = 7 óra/hét
Munka jelenleg napi 1,5 -2 óra = 7,5 óra
Szociális élet átlag 4 óra egy héten
Vegyes (bevásárlás, takarítás, ügyintézés, orvos) legyen átlag heti 6 óra
Összesen: 150 óra

azaz ideális esetben marad 18 óra, ami majdnem egy nap (alvás nélkül).Ahogyan kezdtem a bekezdést, ez egy példa, mindenki máshogy éli az életét, több gyerekkel, gyerek nélkül, kevesebb kutyával, több munkával

Hogyan menedzseld a saját időd avagy mely módszerek lesznek a segítségedre?

'Szám'-vetés

Azért használtam ezt a szót, mert milyen lényegretörő: számot kell vetni az idővel. Ha úgy érezném, hogy nincs időm, ezek lennének az első kérdések, amiket feltennék magamnak Azaz, tényleg nincs időm valamire? Tényleg elfoglalt vagyok? Fontos nekem az adott teendő vagy betervezett találkozó? Nincs időm edzeni vagy csak eltelik összesen 2 óra képernyőidő a semmivel? Máshogy telik az idő húsz évesen, harminc évesen és a negyves, ötvenes években és így tovább.

A saját időnk menedzselésenek az alapja, ha felismerjük jelenleg milyen élethelyzetben vagyunk. Ezzel ki veszünk egy stresszt faktort. Habár 168 órát kapunk minden hétre, kétség kívül másképp osztja be egy 8-16 ig dolgozó, egy épp újszülöttet ellátó család vagy a 3 gyerekes családanya, máshogy sakkozik vele egy vállalkozó, egy sportoló ésatöbbi. Ám ahogyan a mentális egészség az egyik legfontosabb dolog (kellene, hogy legyen) az életünkben, ehhez hozzájárulhat az is, hogy megfelelően osztjuk fel a kapott órákat, elengedünk belőle olyan dolgokat, amik nem minket szolgálnak, delegáljuk, automatizáljuk azon részét, amit lehetséges. Az ember saját magát stresszeli azzal, ha nem ismeri fel, mikor minek van helye és ideje: nem feltétlen egy újszülött mellett van idő az életünk rendszerezésére és nem a legnagyobb munkaprojekt hajrájában kell neki állni gardróbot szelektálni - viszont a tervezés lehetővé teszi, hogy átlássuk, mikor lesz majd ennek ideje vagy milyen lehetőségeink vannak a feladat elvégézésre pl.: külsős segítség, ételrendelés, takarító, robotporszívó ésatöbbi - ezáltal kapaszkódot adunk saját magunknak.

Korlátozd az időd

Az időgazdálkodási stratégia alapja. Segít abban, hogy az adott feladatra koncentrálj, mert tudod, hogy csak bizonyos idő áll rendelkezésedre annak elvégzésére. Ha meg/elhatározod, hogy 15 perced van összerakni a konyhát, akkor nem fog elkalandozni a gondolatod, hogy közben gyorsan elpakold a ruhákat vagy ha az edzés időt 30 percre redukálod, nem fogod közben a telefont nyomkodni.

Tervezz hetekre

Ahogyan kezdtük a bejegyzést és nulladik lépésként a saját időkapacitásunkat meghatároztuk, látjuk, hogy miből gazdálkodunk. A heti tervezés kiveszi az élét annak, hogy ne kelljen stresszelni a napirenden, hiszen nem minden nap ugyan olyan, egy gyengébb nap után van még lehetőség a héten behozni az elmaradt teendőket, találkozókat, edzéseket stb. Továbbá lehetőséged van átlátni, hogy mi fontos és mi az ami ráér, akár egy következő hétre, nem kell ostorral besűríteni mindent tegnapra.

Kategorizálj

• Fontos és sürgős - kezdd ezekkel
• Fontos, de nem sürgős - add hozzá a heti tervezőhöz
• Nem fontos, de sürgős - delegáld vagy automatizáld
• Nem fontos és nem is sürgős - X

Érdekesség: Ha definiálni szeretnénk ezt a módszert, akkor ezt hívják Eisenhower Matrix-nak, mely Dwight D. Eisenhower által kitalált termelékenységi keretrendszer, ami segíti a munka fontossági sorrendjének meghatározását. Koncepcióját Stephen Covey a 7 Habits of Highly Effective People című könyvében népszerűsítette.

Időzítő

Az alapötlet, hogy bizonyos időközökre bontod le a rendelkezésedre álló időt, köztük szünetekkel. Állíts be időzítőt: 45 perc munka - 15 perc szünet vagy 25 perc munka - 5 perc szünet.

(Nyilván ne a gyerekkel való foglalkozásra érsd, neki nehéz lesz elmagyarázni, mit csináljon az 5 perc szünetben :) - ezen módszerek otthoni teendőkben és munkában lesznek hasznunkra)

Érdekesség: A módszert Pomodoro technique-nek nevezik, ugyanis a srác, aki népszerűsíteni kezdte a technikát, egy paradicsom alakú időmérő eszközről nevezte el (olaszul a pomodoro = paradicsom)

Mérd az időd

Amikor méred az időd, akkor látod, hogy mennyit foglalkozol igazán az adott dologgal - egyrészt sokkal hatényokabban tudsz tervezni, mert lehet, hogy 2 órának saccolod a házimunkát, ám ha valójában egyszer leméred, a számok kevesebbet vagy többet mutatnak, másrészt átlátod, ha valahol a hírfolyam görgetéssel, kalandozással sok tíz perc szalad el.

1-3-5 szabály

Nagyon egyszerű ötlet: minden nap elkötelezed magad 1 fő feladat, 3 közepes és 5 apróbb teendő mellett. Ez biztosítja a lehetőséget, hogy haladj a nagyobb volumenű projektekben (legyen az külső vagy belső), de megtudsz bírkózni a kisebb és mindennapos teendőkkel is.

Ha időre bontanánk le, a nagyobb projektek, amik 3-4 órát vesznek igénybe, a közepesek, amik 1-2 órát, a kisebbek pedig ami fél óránál kevesebb, akár 5 perces, napi dolgok.

Kézi naptár

Tudom, 2023, meg papír…viszont, tény, hogy a kézzel tervezés, írás mindkét agyfélteket aktiválja, így jobban tudunk összpontosítani, "komolyabban" veszi a tudatunk a teendőt. Sokszor elegendő, ha egy papíron magunk rajzolunk fel egy naptárat és abba írjuk bele a dolgokat, ötleteket, teendőket - ezt később ugyan úgy felvihetjük a digitális verzióba, azonban könnyebb dolgunk van, ha nem kell minden gondolatot észben tartni.

Bízunk benne, hogy hasznosítani tudod valamelyik módszert!